A munkáltatói juttatásként adható biztosítás nem új eleme a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek (Szja tv.). A biztosítások adójogi megítélésénél két dolgot kell feltétlenül tisztázni: egyrészt, hogy ki a díjfizető, másrészt, hogy kockázati biztosításról van-e szó vagy sem.
A biztosítási szerződéseknek alapjában véve három szereplője van:
– a biztosító: akivel a szerződéskötés történik,
– a szerződő: akit a díjfizetési kötelezettség terhel (munkáltató, kifizető),
– a biztosított: akinek a javára történik a biztosítási szerződés megkötése.
A biztosítási termékek igen bonyolult rendszerében a munkáltató által nyújtott biztosítási juttatás esetében az adóztatás kérdése nemcsak a díjfizetés kapcsán merülhet fel, hanem a biztosító teljesítésekor is.
Az Szja tv. 3.§ 91. pontja szerint az a személybiztosítás minősülhet kockázatinak, amelynél a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen módon nincs lehetőség vagyoni érték kivonásra. A munkáltatói juttatásként adható biztosítások esetében a más személy által fizetett kockázati biztosításról van szó, amely alatt a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.). 6. könyve szerint definiált személybiztosításokat kell érteni: az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítást.
Az Szja tv. 1. melléklet 6.3. pontja szerint adómentes a kockázati biztosítás más személy által – az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan – fizetett díja. E felett egyes meghatározott juttatásként adózik, azaz a juttatás értékének 1,19-szerese után 16% személyi jövedelemadó és 27% egészségügyi hozzájárulás terheli a díjfizető munkáltatót. A biztosító teljesítése főszabályként adómentes.
Így nem minősül 2014-től kockázati biztosításnak az olyan biztosítás, ahol a magánszemély bármilyen jogcímen díjvisszatérítésre, kedvezményre jogosult, – feltéve, hogy a biztosítás díját kifizető fizeti -, ebből következően a biztosítás kifizető által fizetett díja egyes meghatározott juttatásként adóköteles 51, 17%-os adóterhelés mellett.
Nem minősülhet kockázatinak a biztosítás akkor sem, ha a biztosító teljesítésének összege nem haladja meg az adott biztosítási díj és a hozam együttes összegét. Ez abban az esetben is így van, ha a biztosítási esemény bekövetkezik.
A biztosítások másik nagy csoportját képezik a megtakarítási biztosítások. Ezeknek a biztosításoknak van lejárati szolgáltatásuk a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül is. Ide tartozik:
– a határozott idejű, hagyományos életbiztosítás,
– a határozott idejű unit linked életbiztosítás,
– a nyugdíjbiztosítás,
– és a járadékbiztosítás.
A megtakarítási biztosítások kifizető által fizetett díja egyes meghatározott juttatásként adózik 51,17%-os adóterheléssel. Az életbiztosításokból származó jövedelem főszabály szerint kamatjövedelemként válik adókötelessé 16% személyi jövedelemadó és 6% egészségügyi hozzájárulás mellett. A nyugdíj- és járadékbiztosításokból származó jövedelem – a felhalmozási időszak valamint a járadékszolgáltatás összege és időtartama függvényében – főszabályként adómentes, ellenkező esetben kamatjövedelemként adózik.
A határozatlan idejű, teljes életre szóló életbiztosítások (whole life-WL) biztosítások is kockázati biztosításnak minősülnek. Általában ezeket a biztosításokat is visszavásárolják, azaz a biztosított részére a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül a biztosító kifizeti a felhalmozott vagyont. A WL biztosítások adózása azonban eltér a klasszikus megtakarítási biztosítások adózásától.
A WL típusú biztosítások munkáltató által fizetett biztosítási díjának adózása szempontjából el kell határolni a rendszeresen fizetett biztosítási díjat a nem rendszeres biztosítási díjtól. A biztosító teljesítésének adóvonzata, pedig attól függ, hogy a biztosítási esemény bekövetkezéséről, vagy a biztosítás visszavásárlásáról van-e szó.
A 2015. évi adócsomag tervezete szerint a WL biztosítások adózása szinte azonos adójogi megítélés alá esne a megtakarítási jellegű biztosításokkal 2017-től.
Idén a WL biztosítások kifizető által teljesített rendszeres díja összeghatártól függetlenül adómentes. A nem rendszeres díj egyes meghatározott juttatásként adóköteles 51,17%-os adóterheléssel. A biztosító haláleseti szolgáltatása adómentes, míg a visszavásárlási érték egyéb jövedelemként adóköteles, vagyis 16% személyi jövedelemadó és a – felhalmozási idő függvényében – 14% vagy 27% egészségügyi hozzájárulás terheli.
Az 2015. évi adótörvény csomag szerint a WL biztosítások rendszeres díjának adómentessége 2017. év után megszűnne. A korábban adómentes díjfizetéssel rendelkező szerződések szolgáltatási ágon egyéb jövedelemként adóznának továbbra is. A 2018. évtől kötött WL biztosításokból származó jövedelem kamatjövedelemként adózna.
A 2015. évi adócsomag egy másik ponton is érinti a biztosítások adózását, ugyanis a munkáltató által fizetett biztosítási díjak egy része egyes meghatározott juttatásként adózik. A jövő évi adócsomag másik javaslata szerint a cafeteria közterhei is jelentősen növekednének, tehát az egyes meghatározott juttatásként adóköteles biztosítási díjak jövőre 65,79% adóterhet viselnének.
Vélemény, hozzászólás?