Korábbi írásunkban már foglalkoztunk azzal, hogy jelentős változás várható a hazai számviteli szabályozás területén, amely – az új uniós számviteli irányelv hazai jogba való átültetésével – jövőre fog élesedni.
Az új számviteli irányelv jelentősen megemeli az egyes vállalkozási csoportokra vonatkozó értékhatárokat. Ennek megfelelően a módosítás az egyszerűsített éves beszámoló számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szv.tv.) szerinti értékhatárait több, mint kétszeresére emeli, ezzel lehetővé téve, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó hazai vállalkozások 97-98 %-a a jövőben egyszerűsített éves beszámolót készítsen.
Az új irányelv egyúttal új számviteli elszámolási logikát igényel, amelyben a kisvállalkozásokra vonatkozóan megjelenik a maximum harmonizáció elve.
Ennek jegyében az egyszerűsített éves beszámolót készítő kettős könyvvitelt vezető vállalkozásokra az irányelvben meghatározott adatokon, információkon túlmenően nem írhatók elő további adatközlések, ezért a kisvállalkozások egységes kiegészítő megjegyzéseket fognak készíteni, amely tartalmát tekintve szűkebb, mint a korábbi kiegészítő melléklet minimumtartalma.
Jelenleg az Szv. tv. 91. § a) pontja szerint a kiegészítő mellékelt kötelező tartami elemét képezi a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámának, bérköltségének és személyi jellegű egyéb kifizetések bemutatása állománycsoportonkénti bontásban.
Jövőre a maximum harmonizáció jegyében csak a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát kell bemutatni.
Szintén a maximum harmonizáció elvéből fakadó változás lesz, hogy az egyszerűsített mérleg és eredménykimutatás alkalmazásából származó összevont tételek (arab számok) összegét, azok tartalmát csak akkor kell a kiegészítő mellékletben külön-külön bemutatni, amennyiben azok jelentősnek minősülnek.
Jelenleg is lehetősége van az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozónak a befektetett eszközeit piaci értéken felvenni a mérlegbe. Ez esetben a bekerülési érték, illetve immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között – az értékhelyesbítés összegével azonos összegben – értékelési tartalékként lehet kimutatni.
Amennyiben él a vállalkozó e lehetőségével, akkor a mérlegben szereplő eszközök és források értékelésére vonatkozó 58. § (1) bekezdése és az 59. § (1) bekezdése szerinti adatokat a kiegészítő mellékletében be kell mutatnia.
A javaslat rendelkezik arról is, hogy a kiegészítő mellékletben jogcímenként részletezni kell az igénybe vett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit.
Az egyszerűsített éves beszámolót készítő kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében – a maximum harmonizáció elvéből kiindulva – a hazai számviteli szabályozás egy az egyben a számviteli irányelv szabályait fogja követni, attól eltérni nem lehet.
Ennek ellenkezője fog megvalósulni a közép- és nagyvállalkozások vonatkozásában, ahol is a minimum harmonizáció elve érvényesül majd a számviteli szabályozás során.
Vélemény, hozzászólás?