A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (későbbiekben: új Ptk.) Harmadik Könyvének gazdasági joganyaga foglalkozik a korlátolt felelősségű társaságok pótbefizetésének szabályaival. A régi társasági jogi szabályozáshoz képest az új Ptk. jóval megengedőbb a pótbefizetéseket illetően.
A pótbefizetés intézményéről elsősorban a veszteségek fedezetére elrendelhető intézkedés jut eszünkbe, amit azonnal vissza kell fizetni, amint a cégünk nyereségessé válik.
Az új szabályoknak köszönhetően azonban a pótbefizetés – akár – likviditási problémák áthidalására is tökéletesen alkalmas. Arról nem is beszélve, hogy pótbefizetést a régi szabályok szerint kizárólag pénzben lehetett teljesíteni, ám az új Ptk. lehetővé teszi a pénzeszköztől eltérő eszközben történő pótbefizetést is a tulajdonosok számára. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás egyetlen feltétele, hogy apportképes vagyontárgyról legyen szó, vagyis kizárólag olyan eszközből teljesíthető pótbefizetés, amelyet alapításkor is bevihetne a tulajdonos.
A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból teljesített pótbefizetés számviteli elszámolása során azonban vizsgálni kell azt, hogy az eszköz átadója a számviteli törvény hatálya alá tarozik-e vagy sem.
Egy magánszemély tulajdonos biztosan nem tartozik számviteli törvény hatálya alá. Azonban, ha az eszköz átadója egy másik társaság, akkor az átadott eszköz piaci értékének és könyv szerinti értékének a különbözete az eredményét módosítja és az értékesítés áfa vonzatával is számolni kell.
Az átadó számviteli törvény hatálya alá tartozó alanynál a pótbefizetést értékesítésként kell elszámolni: T31-K91-97, 467. Természetesen a piaci értéket olyan bevételként kell elszámolni, amilyen bevétel keletkezne az eszköz értékesítésekor.
Az értékesítéssel egyidejűleg az adott eszköz könyv szerinti értékét ráfordításként kell kivezetnie a könyvekből az átadónak: T81-86-K1-3.
Az értékesítésből keletkezett követelés pedig az eredménytartalékot vagy a tőketartalékot fogja csökkenteni: T413-414-K31.
Az átvevő társaságnál a pótbefizetés számviteli elszámolása az elfogadott értéken történik átvételkor: T1-3-K414.
A kapott eszköz hasonlóan viselkedik, mint az apport, tehát a pótbefizetésről szóló tulajdonosi döntésben meg kell határozni azt is, hogy milyen értékben veszik figyelembe az adott eszközt, hogyha a pótbefizetést nem pénzeszközben teljesítik.
Nemcsak a pótbefizetés történhet eszközátadással, hanem annak visszafizetése is. Természetesen nem kötelező ugyanazt az eszközt visszaadni. Lehetséges a pótbefizetést csak pénzeszközben visszafizetni, vagy pénzben és más eszközben is. Számviteli elszámolása szimmetrikus a pótbefizetéssel: T31-K91-97, 467 és T81-86-K1-3 valamint T414-K31.
A pótbefizetés nagy előnye a tagi kölcsönnel szemben, hogy itt kamatfizetési kötelezettség fel sem merülhet. Bár cikkünkben elsősorban a korlátolt felelősségű társaságok pótbefizetéséről írtunk, de fontos megjegyezni, hogy az új Ptk. a pótbefizetést lehetővé teszi a részvényesek számára is.
****************
Megszerezted már a 2015-ös továbbképzési évre a kreditpontjaidat? Ajánlom figyelmedbe e-learning továbbképzésünket 🙂
Vélemény, hozzászólás?