A magánszemély ingatlan-bérbeadásához kapcsolódó adókötelezettség nagyban függ attól, hogy az ingatlan bérbeadása kifizetőnek történik-e vagy sem.
A kifizetőnek történő bérbeadás esetén a bérlőnek adóelőleget kell megállapítania. Amennyiben a magánszemély a költségeiről nem nyilatkozik, jövedelemként a bevétel 90 százalékát kell a kifizetőnek figyelembe vennie.
Ebben az esetben a bérbeadó a bevételével összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a kifizető által kiállított igazolás megőrzésével teljesíti. Korábbi írásunkban már foglalkoztunk a témával. Mostani írásunk egy ilyen ügyletben résztvevő szereplők adókötelezettségét járja körbe.
Példa 1
Egy egyszemélyes Kft. tulajdonosa a saját tulajdonában levő lakóházát kívánja bérbe adni iroda működtetés céljából a saját vállalkozása számára. Az ebből származó éves jövedelme nem haladná meg az 1 millió forintot, és a jövedelem megállapításánál a diktált költséghányadot kívánja alkalmazni. Kinek és milyen adókötelezettsége keletkezik?
A bérleti szerződésben mindenképpen rögzíteni kell a bérleti díjat, továbbá azt a személyt, aki a Kft. részéről a szerződés szerinti teljesítést igazolja.
A bérbeadó tulajdonosnak a bruttó bérleti díjat kiszámláznia nem kell, de ki kell állítania egy olyan számviteli bizonylatot, amely tartalmazza az időszaki bérleti díj fizetésére vonatkozó adatokat (időszak hossza, összege, esedékessége, magánszemély adóazonosító jele), továbbá a teljesítésigazolást.
Mivel a Kft. a bérleti díj tekintetében kifizetőnek minősül, ezért a személyi jövedelemadót neki kell levonni a bruttó bérleti díjból. A bruttó bérleti díjat a bevételből levont 10% diktált költséghányad levonásával határozza meg. A nettó összeg átvételét igazolhatja a cég részéről egy kiadási pénztárbizonylatot vagy egy banki bizonylat (átutalás esetén). A Kft. maga fogja megállapítani a bérbeadásból származó bevételt, annak személyi jövedelemadóját és a kifizetendő bérleti díjat.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény szerint (Eho tv.) 3. §-a (1) bekezdés a) pontja alapján a kifizető 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást (eho) fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után, de ez az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmekre nem vonatkozik. E jövedelem után az általános szabályok szerint a 14 százalékos eho-t kell megfizetni. A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg és a kifizetését követő hónap 12. napjáig fizeti meg és vallja be az állami adóhatóságnak.
Az ingatlan bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás a magánszemélyt terheli.
A példában szereplő magánszemély bérbeadásból származó éves jövedelme nem haladná meg az 1 millió forintot, ezért itt a 14 százalékos eho fizetési kötelezettség nem fog felmerülni.
Vélemény, hozzászólás?