A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint tilos osztalékot fizetni addig, amíg nem teljesített vagyoni hozzájárulás van egy korlátolt felelősségű társaságban.
A Ptk. 3:162. § szakasz (1) bekezdése szerint, ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy
- a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy
- a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg,
akkor a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.
Ebben az esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.
Egy osztalékfizetésnél tulajdonképpen az osztalékfizetés korlátairól születik döntés, vagyis ha van osztalék, akkor azt ki is lehet fizetni. A Ptk. fenti szabálya azonban éppen azt mondja ki, hogy nem lehet osztalékot fizetni. Ez esetben az osztalék elszámolása nehézségekbe ütközik.
Az új szabályok szerint, a keletkezett adózott eredményt mindaddig át kell vezetni az eredménytartalékba, amíg nem válik lehetővé az osztalék kifizetése.
Példa az osztalékfizetésre (adatok EFt)
Egy Kft. törzstőkéje | 3 000 |
Teljesített vagyoni hozzájárulás (30%) | 900 |
Nem teljesített vagyoni hozzájárulás (70%) | 2100 |
Tárgyévi adózott eredmény (nyereség) | 2 800 |
ebből osztalékként előírható |
0 |
ebből eredménytartalékba átvezetendő | 2 800 |
Következő évi adózott eredmény (nyereség) | 900 |
ebből osztalékként előírható (700+900) |
1 600 |
ebből eredménytartalékba átvezetendő | 0 |
Eredménytartalékban marad (2 800-700) | 2 100 |
Amikor az eredménytartalék összege eléri az osztalékfizetéshez szükséges tőkeszintet, akkor lehet dönteni az osztalékfizetésről, ami viszont a következő évi beszámolót érinti.
Az új Ptk. nem vette át a korábbi szabályt arra vonatkozóan, mely szerint az ügyvezetőnek az osztalékfizetést megelőzően írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését.
Vélemény, hozzászólás?