A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) számos módosítása a külföldiek biztosítási jogviszonyával kapcsolatos.
Jelenlegi írásunkban összegyűjtöttük azokat a változásokat, melyek mindegyikében jelen van a külföldi elem.
1. Járulékalapot képező jövedelem fogalma
A Tbj. 4.§ k) bekezdés 2. pontjában található kisegítő szabály pontosítja a járulékalapot képező jövedelem fogalmát.
A pontosítás éppen azon külföldiek járulékalapot képező jövedelmére vonatkozik, akik például nem a magyar szabályok, hanem külföldi jog szerint kötött munkaszerződés alapján szereznek itthon jövedelmet.
Az Tbj. 4.§ k) bekezdés 1. pontban meghatározottak szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősül:
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
- a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,
- a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,
- a felszolgálási díj,
- a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló),
- az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.
A kisegítő szabály értelmében az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege tekintendő járulékalapot képező jövedelemnek.
2. Külföldi kiküldött
Tbj. 11. § b) bekezdése szerint a biztosítás nem terjed ki:
a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg.
E rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.
A változás értelmében a kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés két éves időtartamát 2013. január 1. helyett 2013. július 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség, legkorábban 2015. július 1-jével jöhet létre. A szabályt alkalmazni kell a 2013. július 1-jét megelőzően kezdődött kiküldetés esetén is.
Példa a külföldi kiküldött biztosítási körbe való bevonására
Egy japán székhelyű vállalkozás 2013. január 15-én egy kínai mérnököt küldött magyarországi érdekeltségébe tartozó vállalathoz, hogy az ingatlan beruházás műszaki ellenőrzését végezze. A projekt előrelátható megvalósítási ideje 2014. október 31. volt, de előre nem látható körülmények miatt a kiküldetés időtartama 2015. május 15-ig meghosszabbodik.
A 2013. július 1-je előtt megkezdett kiküldetés esetében is a két éves időtartamot 2013. július 1-jétől kell számítani, tehát a mérnököt annak ellenére sem kell bevonni a biztosítás rendszerébe, hogy a kiküldetésének valós időtartama a 24 hónapot meghaladja.
3. Külföldi előadóművészek
A Tbj. 11. § szakasza taxatíve sorolja fel azokat a személyeket, akire a biztosítás nem terjed ki. Ez a személyi kör bővült ki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1/b. §-a szerinti speciális adózási szabályokat választó természetes személyeknek minősülő külföldi előadóművészekkel: külföldi énekes, zenész, színész, bábművész, táncművész, cirkuszi és más hasonló előadóművész, segédszínész, statiszta.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho tv.) főszabályként rögzíti, hogy csak a Tbj. szerinti belföldi személynek történő juttatás vagy a belföldi személy által megszerzett jövedelemmel összefüggésben kell a kifizetőnek vagy a magánszemélynek egészségügyi hozzájárulást fizetni.
A főszabály alól azonban e személyi kör kivételt képez, vagyis a legfeljebb 450 ezer forint hozzájárulás fizetési felső határig keletkezik egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettségük.
Az egészségügyi hozzájárulást a külföldi előadóművész a személyi jövedelemadóval egyidejűleg köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. A bevallást a Magyarországról történő távozását megelőzően – ha bevallási kötelezettségének meghatalmazottja útján tesz eleget, akkor a távozását követő 90. napon belül – kell a NAV által rendszeresített 53 INT jelű magyar és angol nyelvű nyomtatványon kell teljesíteni.
Vélemény, hozzászólás?