Korábbi írásunkban foglalkoztunk a főfoglalkozású egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettségével. Egy vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, de legalább a társadalombiztosítási minimálbér után köteles az egyéni járulékait megfizetni.
A 10 százalék nyugdíjjárulék alapja a társadalombiztosítási minimálbér, a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja pedig a társadalombiztosítási minimálbér 150 százaléka (járulékfizetési alsó határ).
A biztosított egyéni vállalkozó is jogosult a családi járulékkedvezmény érvényesítésére.
A kedvezmény összege a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti családi kedvezmény összegéből a biztosított által vagy a családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy a biztosított és a kedvezményt megosztással érvényesítő házastársa, élettársa által együtt a ténylegesen érvényesített kedvezménnyel csökkentett összeg 16 %-a, de legfeljebb a járulékok együttes összege (17%).
A járulékkedvezmény összegével meghatározott sorrendben kell az egyéni járulékokat csökkenteni: a járulékkedvezmény elsősorban a 4 százalék természetbeli egészségbiztosítási járulékot, másodsorban a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és harmadsorban a 10 százalék nyugdíjjárulékot csökkenti. A 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék csökkentésére felhasználni nem lehet.
A főfoglalkozású egyéni vállalkozó azonban csak a tényleges jövedelem kivétet terhelő járulékok összegéig érvényesíthet családi járulékkedvezményt!
Példa 1 a főfoglalkozású egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményére
Egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó 2015-ben minden hónapban elszámol magának 105 000 Ft vállalkozói kivétet. Tevékenysége középfokú végzettséget nem igényel. Három kiskorú gyermek családi pótlékra jogosult eltartója, a családi adóalap és járulékkedvezményt minden hónapban egyedül érvényesíti.
A nettó vállalkozói kivét összegének alakulását az alábbi táblázat tartalmazza:
Adó- és járuléknem | Alapja | Összeg | Kedvezmény | Fizetendő |
SZJA | 105 000-618 750* | 0 | 105 000 | 0 |
CSJK**: (618 750-105 000)x0,16=82 200 | ||||
Érvényesíthető CSJK: 105 000×0,17=17 850<82 200 tekintettel arra, hogy csak a tényleges kivét járulékainak erejéig érvényesíthető |
||||
4% TEBJ | 105 000×1,5=157 500 | 6 300 | 6 300 | 0 |
3% PEBJ | 105 000×1,5=157 500 | 4 725 | 4 725 | 0 |
10% NYJ | 105 000 | 10 500 | 6 825 | 3 675 |
1,5% MEP | 105 000×1,5=157 500 | 2 363 | – | 2 363 |
Nettó kivét: 105 000-3 675-2 363=98 962 |
*A családi kedvezmény összege minimum 3 eltartott esetén 206 250 Ft/hó/kedvezményezett eltartott.
**CSJK: családi járulékkedvezmény
Bogáti Zsófia mondta
Tisztelt Adóangyalok!
Nem hozzászólásom, hanem kérdésem lenne. A vállalkozók járulékkedvezménye érvényesítésekor a kivét ‘elméleti’ járulékait vonom ki a ténylegesen fizetendő járulékból
(pl.105000*0,04=4200 és csak ennyit érvényesítek, fizetendő 2100 Ft,
105000*0,03=3150, fizetendő 1575 Ft
105000*0,1 =10500 fizetendő 0Ft 2015.03.02-i cikk apropóján) vagy az Önök által bemutatott példa felel meg a jogszabálynak. A végeredmény uaz, 17850Ft az érvényesített kedvezmény, csak az előbb logika alapján az adónemek közti elszámolás helyesebbnek tűnik, mint a cikkben bemutatott.
Kérdésem melyik a helyes eljárás?
Köszönettel: Bogáti Zsófia