Az egyéni vállalkozók biztosítási és járulékfizetési kötelezettségéről a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezik.
Az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási szempontból az alábbiak szerint csoportosíthatók:
- főfoglalkozású (biztosított) egyéni vállalkozó;
- másodfoglalkozású egyéni vállalkozó;
- kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó.
Főfoglalkozású (biztosított) egyéni vállalkozónak minősül az a személy, aki
- egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban,
- nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében,
- nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak.
Az egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, főszabályként egyéni vállalkozói jogviszonyában minősül főfoglalkozásúnak (ebben az esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem), továbbá akkor, ha a foglalkoztatása más foglalkoztatónál egyidejűleg nem munkaviszonyban történik (pl.: megbízási jogviszony).
A főfoglalkozású egyéni vállalkozó a járulékalapot képező jövedelme után 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot – ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék – fizet.
A vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó a vállalkozói kivétje után, az átalányadózó egyéni vállalkozó pedig az átalányban megállapított jövedelme után fizeti meg az egyéni járulékokat.
A járulékfizetési alsóhatárnak köszönhetően a 10 százalék nyugdíjjárulék alapja a társadalombiztosítási minimálbér, a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja pedig a társadalombiztosítási minimálbér 150 százaléka.
2015. évtől a Tbj. szerinti minimálbér 105 000 forint, azonban ha az egyéni vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot – azaz 122 000 forintot – kell minimálbérnek tekinteni.
Az egyéni vállalkozó saját maga után szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett. A szociális hozzájárulási adó alapja a Tbj. szerinti minimálbér 112,5 százaléka.
Példa a biztosított egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó- és járulékfizetésére
Egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó minden hónapban elszámol magának 150 000 forint kivétet. Tevékenysége középfokú végzettséget igényel.
Ebben az esetben a szociális hozzájárulási adót és a járulékokat a vállalkozói kivét, de legalább a Tbj. szerinti minimálbér után kell megfizetni. Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozó főtevékenysége középfokú végzettséget igényel a Tbj. szerinti minimálbérnek a garantált bérminimumot kell tekinteni, ahol a 27 százalék szociális hozzájárulási adó alapja a Tbj. szerinti minimálbér 112,5 százaléka, a 10 százalék nyugdíjjárulék alapja a társadalombiztosítási minimálbér, a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja pedig a társadalombiztosítási minimálbér 150 százaléka.
| Adó-és járuléknemek | Mértéke (%) | Szorzó (%) | Az adó-, járulékszámítás alapja Ft-ban | Összege Ft-ban |
| Szociális hozzájárulási adó | 27% |
112,5% 1,125 |
122 000×1,125=137 250 < 150 000 |
40 500 |
| Egészségbiztosítási – és munkaerő-piaci járulék | 8,5% |
150% 1,5 |
122 000×1,5=183 000 > 150 000 |
15 555 |
| Nyugdíjbiztosítási járulék | 10% |
100% 1 |
122 000×1=122 000 < 150 000 |
15 000 |
A biztosított egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó- és járulékfizetési kötelezettségét havonta kell megállapítani és a 1558-as bevallásban a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani és megfizetni.
Példa a járulékfizetési kötelezettség megállapítására
Egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó január hónapban 500 000 forint vállalkozói kivétet vesz ki vállalkozásából. Február hónapban nem számol el vállalkozói kivétet.
Tekintettel arra, hogy a kötelezettséget havonta kell megállapítani, ezért 2015. január hónapban az 500.000 forint kivét után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót és a járulékokat, februárban pedig legalább a járulékfizetési alsó határ után kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni.
Vélemény, hozzászólás?