A Reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Ratv.) szerint a reklámadó kötelezettség három feltétel együttes fennállása esetén áll be: a tevékenység legyen adóköteles, az adóalanyiság meglegyen, illetve keletkezzen adóköteles adóalap.
A Ratv. 2. § (1) bekezdése szerint adóköteles
- “a médiaszolgáltatásban,
- a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,
- a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,
- bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,
- az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon
reklám közzététele.”
Az Ratv. 2. § (2) bekezdés szerint:
„Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha a 3. § (1) bekezdés szerinti személy a reklám közzétételének megrendelője számára a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtette.”
Fentiek szerint a megrendelő lesz az adófizetésre kötelezett, pedig nála a reklámszolgáltatás igénybevétele költségként jelenik meg. Ez tulajdonképpen a fordított adózásra hajazó módszer.
A reklámadó alanya (Ratv. 2. § (1)) egyrészt a Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató; vagy olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé; a sajtótermék kiadója; a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet, és az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.
Az adóalap (Ratv. 4. § (1)) ebben az esetben az adóköteles tevékenység nettó árbevétele, növelve a reklámügynökség árrésével. Saját célú reklám közzététele esetén csak a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.
Az Ratv. szerinti közvetlen reklámköltség fogalmát célszerű a számviteli politikában rögzíteni.
Másrészt reklámadó alannyá (Ratv. 2. § (2)) válhat a reklám közzétételének megrendelője, ide nem értve az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt. Az adóalap (Ratv. 4. § (2)) ebben az esetben – a közzétevő nyilatkozatának hiányában – a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2,5 M forintot meghaladó része.
Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az adószámos magánszemély kivételével minden egyéb szervezet – például egy alapítvány is – adóalany lehet.
Vélemény, hozzászólás?